A Méz és a fahéj sokrétű gyógyhatásai

A MANGOSZTÁNRÓL általánosságban
A mangosztán – latin nevén Garcinia Mangostana L. – a Clusiceae vagy Guttiferae) családba tartozik, mely több mint 800 növényfajt foglal magába. A Garcinia nemzetség Laurent Garcin, 18. századi francia felfedező és növén (ygyűjtő tiszteletére kapta a nevét. Linnaeus, akit a Mangostana fajnév után látható „L” jelöl, azzal honorálta Garcin munkásságát, hogy a Garcinia nemzetséget róla nevezte el.
A mangosztánt kimagaslóan jó íze miatt a gyümölcsök királynőjének nevezik, emellett arról is nevezetes, hogy a Garcinia nemzetség legismertebb és gazdasági szempontból legfontosabb tagja. Kelet-Ázsiából, valószínűleg a maláj szigetcsoportról származik. Napjainkban Észak-Ausztráliában, Brazíliában, Burmán, Közép-Amerikában, Hawaiion, Dél-Indiában, Indonéziában, Malajziában, Sri Lankán, Thaiföldön, Vietnamban és más trópusi országokban honos. Kisebb mennyiségben Dél- és Közép- Amerikában, továbbá Afrikában is termesztik. A fa, amely akár 23 méter magasra is megnőhet, elsősorban Délkelet-Ázsiában található meg. 1855-ben melegházi körülmények között néhány példány gyümölcsöt termett Angliában. A mangosztánt 1850 és 1860 között az angliai Kew-ban található Királyi Botanikus Kertből telepítették át Trinidadra, ahol 1875- ben teremte első gyümölcsét.
A mangosztán a legbecsesebbnek tartott trópusi gyümölcsök egyike, a nemzetség számos más fajának is ehető a gyümölcse, de egyik sem olyan ízletes, mint a mangosztán.
Miért kedvelik a gyümölcsöt világszerte?
Az egész világon kedvelik tetszetős színe, formája és kellemes íze miatt.Kereslete gyakran meghaladja a kínálatot. Aki csak ismerte, mindenki magasztalta az elmúlt évszázadok során. Amikor ehető belseje elomlik a szánkban, szavakkal le nem írható, édes-savanyú ízkavalkádban van részünk. A gyümölcs átmérője 2–3 cm. A magleplet vagy gyümölcshúst, mely a narancséhoz hasonlóan cikkekre oszlik, vastag, vörösesbíbor színű héj veszi körül. A fehér, nedves, lágy és lédús hús édes és aromás, magas a cukortartalma, ám kevés vitamin és ásványi anyag található benne. Általában nyersen, desszertként fogyasztják. Egyszerűen kézbe veszik a gyümölcsöt szárával lefelé tartva, majd egy éles késsel átvágják a héját középen, aztán leemelik a felső felét, ily módon a húsos cikkek a héj alsó fele alkotta színes „kehelyből” fogyaszthatók. A cikkeket villával emelik ki. Konzervet is készítenek belőle, fagyasztják is, de dzsúsz, befőtt és szirup formában is fogyasztják. A magvakat főzve vagy pirítva olykor önmagukban is fogyasztják. A mangosztánt gyógyszerként is hasznosítják.

A népi gyógyászat kedvence
A Garcinia Mangostana L. kivonatait Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Kínában évszázadok óta használják a népi gyógyászatban mikrobaellenes, vízhajtó és hashajtó szerként. A gyümölcs kivonatainak belsőleg történő alkalmazása során káros mellékhatások nem lépnek fel. A mangosztánból készült kenőcsöt ekcéma és más bőrbajok esetén használják.
A népgyógyászatban a mangosztánt leggyakrabban a gyomor-bélrendszer megbetegedései ellen használják. A trópusi vérhas a harmadik világban időnként járványos méreteket ölt, és mindig is fontos tényező volt a csecsemő és gyermekhalálozásokban. A mangosztán, mivel hatékony a gyomor-bélrendszer kórokozói ellen, a bél gyulladásainak csökkentésére is használható, melynek következtében az egyébként létfontosságú tápanyagok és testnedvek vesznek el a széklettel. Más gyomorbélrendszerrel kapcsolatos kutatások során 1996-ban kimutatták, hogy a xanthonok, az alfa- és béta-mangosztin hisztamin- és szerotoninblokkoló hatást egyaránt kifejt, alább bővebben olvashatunk róla.
Belbecs - a xanthonok ereje
Az ájurvédikus orvoslásban magházát is felhasználják. Hihetetlen egészségügyi hatásai miatt világszerte évtizedek óta tanulmányozzák az orvosi egyetemeken. E kísérletek során számos, az emberre nézve potenciális egészségvédő hatását tárták fel, melyek kémiai összetevőinek köszönhetők. A magház számos különféle komplex organikus vegyi anyagot, többek között tanninsavat és xanthont, továbbá nagy mennyiségben tartalmaz biológiailag aktív anyagokat, beleértve a vitaminokat, katechineket és a polifenolok (erőteljes antioxidánsok) más osztályait, valamint a poliszacharidokat és az antibakteriális és gombaölő sztilbéneket.
A magházat, miután 6%-os nátrium-kloriddal kezelik az összehúzó képesség kiküszöbölésére, lilás géllé alakítják, mely 5,0–5,1 g rostot, vitaminokat (például tiamint, ribofl avint, A- és E-vitaminokat, béta-karotint és aszkorbinsavat), valamint ásványokat – K, Na, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu – tartalmaz. A fent említett anyagokon túl a mangosztánban a xanthonoknak nevezett fitokemikáliák is megtalálhatók, ezek a kémiai anyagok egy viszonylag új osztályát képezik. Több mint 200 féle természetben előforduló xanthon létezik, melyeknek több mint 40 százaléka megtalálható a mangosztánban – nem csupán a belső gyümölcshúsban, hanem a teljes gyümölcsben.

A mangosztán magháza különösen gazdag xanthonokban, amelyek a legkeserűbb ismert vegyületek közé tartoznak. A mangosztánnal 1973-ban folytatták le az első ismert tudományos kísérletet, és a kutatási eredmények az elmúlt harminc évben folyamatosan gyűlnek. A mangosztán iránti nagy érdeklődés azoknak a változatos funkcióknak köszönhető, melyeket a xanthon tölt be az élő szervezetben.
A xanthon kémiai szerkezete egy központi magot formál, melyben számos természetben előforduló szerves vegyület található – köztük a mangosztin –, ezeket gyakran xanthonok gyűjtőnéven emlegetik. Ezeknek a biológiailag aktív molekulacsoportoknak gyógyhatását vizsgáló kísérletek az 1970-es években indultak, és ahogy a tudósok mind érdekesebb dolgokat fedeztek fel, egyre intenzívebbé váltak. 1996 és 2005 között egyre növekvő ütemben zajlottak a mangosztánnal és a xanthonokkal folytatott kísérletek, és számos kísérlet van folyamatban napjainkban is. A legújabb kutatások felfedték, hogy a gyümölcshéjból származó xanthonok antibakteriális, gombaölő és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Amely esetekben a mangosztán bizonyítottan segít
Kísérletek tanúsága szerint a xanthonok értékes segítséget nyújthatnak az alábbi területeken:
• koleszterinproblémák;
• a rák leküzdése;
• elhízás elleni küzdelem;
• gyulladásos/fájdalomreakciók/COX-2 gátlás;
• bőrproblémák;
• mikrobiológiai egyensúly;
• az immunrendszer támogatása.
A mangosztán és a rák
A rák számos rendellenesség átfogó meghatározása, melyekben közös az abnormális, kontrollálhatatlan sejtnövekedés, mely magától nem áll le.Normális körülmények között a sejtnövekedést szigorúan szabályozza a sejtszületést kiegyenlítő sejthalál, hogy a szervezet összes sejtjének száma viszonylag állandó maradjon. Dr. Bruce Aimes, kiváló szabadgyökkutató becslése szerint a DNS-anyagot, mely szervezetünk több milliárd sejtjének mindegyikében megtalálható, naponta körülbelül tízezerszer támadják meg a szabad gyökök! Ahhoz, hogy szervezetünk védelmi rendszere ne omoljon összeegy ilyen nagymértékű támadás következtében, az immunrendszer minden összetevőjének összehangolt erőfeszítése szükséges, melyet a génszabályozó mechanizmusok együttműködésével együtt szervezetünk fegyveres erőinek tekinthetünk.
A mangosztán xanthonjairól bebizonyosodott, hogy képesek elpusztítani a rákos sejteket.
A Garcinone E xanthon öt általánosan használt kemoterápiás anyagnál is hatékonyabbnak bizonyult gyomor-, tüdő- és májrák ellen (vincristine, mitoxantrone, 5-fi ourouracil, cisplatin és methotrexate) egy friss, jól megtervezett in vitro kísérletben. Például egy Japánban végzett kutatás során kimutatták, hogy az alfa-mangosztin xanthon egyértelműen tumorelnyomó tulajdonságokkal rendelkezik.
Egy kínai tanulmány pedig arra mutat rá, hogy a Garcinone E xanthonnak jelentős a rákellenes hatása a máj, a tüdő és a gyomor rákos sejtjeiben. A xanthonok meggátolják és leállítják a rákos elváltozást bármely fázisban.Ennél is fontosabb a rák kialakulásának megelőzése. Kimutatták, hogy a mangosztán dózisfüggő gátló hatású a sejtburjánzásra.
A xanthonok gátolják a gyulladásokat
Számos kísérlet tanúsága szerint a mangosztánban található egyik xanthon, a gammamangosztin drámaian lelassítja a COX-2 enzim termelését, mely gyulladás előtt jelentkezik és gyulladáshoz vezet. Az egyik tanulmány során kiderült, hogy a gamma-mangosztin még számos, arthritis és köszvény ellen felírt gyulladáscsökkentő gyógyszernél is hatékonyabb gyulladásgátló. A kutatóorvosok arra is felhívják a figyelmet, hogy a mangosztán gamma-mangosztinjának agysejtekre gyakorolt gyulladáscsökkentő hatása nagy segítség lehet az agy olyan gyulladásos állapotainál, mint például az Alzheimer-kór. Egy kísérlet során tudósok a mangosztán maghéjából származó kivonaton tesztelték annak gyulladáscsökkentő hatását. A kísérleti állatokkal végzett kísérlet kimutatta, hogy a xanthonok elnyomják az akut és krónikus gyulladást és duzzanatot, gátolják a végzetes gyulladásos reakciókat és az arthritist. Egy másik kísérletben, amely szintén a mangosztán gyulladásra gyakorolt hatását vizsgálta, a tudósok megfigyelték, hogy a xanthonok nem zavarják meg a vér alvadási mechanizmusát. Nem okoztak gyomorfekélyt sem, ami pedig a gyulladáscsökkentők súlyos mellékhatása. Valójában a tudósok azt találták, hogy a mangosztán még a gyomorfekély gyógyulását is elősegítette.
A szklerózis multiplex (MS) a fiatal felnőtteknél a neurológia eredetű rokkantság fő oka. Általában 20 és 50 éves kor között sújt le, leggyakrabban 30 éves korban. A nőket kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfi akat. Az egyszerre gyulladásos és autoimmun természetű betegség céltáblája a központi idegrendszer, ami alatt az agyat és gerinchúrt értjük. Más autoimmun kategóriába tartozó betegségek: a rheumatoid arthritis, a pajzsmirigy-túlműködés egyes formái, valamint a lupus. Bár az MS valódi oka ma sem világos, kialakulásához több mint 20 féle fertőző anyag, vírusok és baktériumok köthetők. A mangosztán xanthonjai erőteljes gyulladáscsökkentők, és úgy tűnik, csökkentik a gyulladás okozta károsodásokat a rohamok alatt és között egyaránt.
A természet -véleményem szerint- egészen lenyűgöző dolgokra képes. Összefüggést fedezhetünk fel némely gyümölcs és zöldség formája és az emberi test főbb szervei között. A dió mellett a mangosztán gyümölcs formája is emlékeztet az emberi agyvelőre. Hogy ezt miért tartom fontosnak?
A demenciális betegségek esetén, ha meg is találják a megfelelő gyógyszereket, amelyekkel agyi tumorokat, fertőzéseket és idegrendszeri sorvadással járó betegségeket, például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórt lehet kezelni, számos esetben a szer hatástalan, mivel nem éri el a kívánt agyi célsejteket, nem képes átjutni a vér-agy gáton. A vér-agy gátat az agyi ereket bélelő speciális endotélsejtek hozzák létre. Ezek a sejtek az agyban szorosabban illeszkednek egymáshoz, és a vérben keringő anyagok közül jóval kevesebbet engednek át, mint más szövetek “érbélése".
Normál körülmények között ez a gát védi az agyat és a gerincvelőt a potenciálisan káros anyagoktól, mint pl. baktériumok, vírusok és egyéb kórokozók. A víz, a gázok és a lipid-oldékony anyagok szabadon jutnak át a vérből és itt értékelődik fel a mangosztán szerepe: képes átjutni a vér-agy gáton a hatóanyaggal együtt és kiváló tulajdonságainak köszönhetően segít a már kialakult betegség lefolyását lassítani, sőt nem egy esetben vissza is fordítja a betegség folyamát, jobbítva a beteg állapotán.
A myalgia jelentése egyszerűen izomfájdalom, és a megerőltetés éppúgy kiválthatja, mint tucatnyi más betegség. Ha a súlyos izomrost-károsodás lehetőségét a vérvizsgálatok kizárták, a problémát gyulladás okozza. A tünetek kezelésére mind recept nélkül, mind receptre kaphatók nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAIDS). Azonban ezek a szerek kellemetlen mellékhatásokkal rendelkeznek, és hosszan tartó szedés esetén gyomorirritációt, fekélyeket, gastroesophagális refluxot és vesekárosodást okozhatnak.
Laboratóriumi kísérletek bizonysága szerint a mangosztán kivonata erőteljesebb gyulladáscsökkentő anyag, mint az indometacin vagy dexamethasone, és igen hatékony a myalgia kezelésében. Ezenfelül az is kiderült, hogy antibakteriális hatással van a helico pylorira, és meggyógyítja a fekélyt a kísérleti állatokban.
A Crohn-betegség egy másik tisztázatlan okú krónikus gyulladásos betegség, amely általában 10–30 éves korú fiatalokat érint. Kezdetben fekélyes colitisnek tűnik, azonban ez az álarc rögtön lehullik, amikor kiderül, hogy ez a szörnyű betegség a szájüregtől a végbélig az emésztőrendszer bármely pontján képes felütni a fejét. A Crohn-betegséget, mely általában több torzító elváltozást okoz, mint a fekélyes colitis, gyakran sebészeti beavatkozással kezelik úgy, hogy eltávolítják a beteg bél egyes részeit, ami sosem gyógyul meg teljesen, és ahol a hegesedés elzáródást okozhat.
A Crohn-betegség a nyálkahártya alatt kezdődik és mind befelé, mind kifelé terjed a bélfal mélyebb rétegein át. Az orvosi kezelés itt is főként erőteljes gyulladáscsökkentők (például szteroidok) alkalmazásából áll. Azonban a Crohn-betegség legtöbb esetben a vékonybelet érinti, a gyógyszereket szájon át kell szedni, melyek szisztémás (a teljes szervezetet érintő) mellékhatásokat váltanak ki.
Ahogy a fekélyes colitis esetén, a mangosztán a gyulladást, az immunsejtek károsodását és a Crohn-betegségben fennálló fertőzésveszélyt veszi kezelésbe. A diverticulosis olyan állapot, melyben a bélnyálkahártya kis zsebei kitüremkednek a vastagbél falának külső izomrétegein át. Amikor ezek a kis zsákocskák begyulladnak, létrejön a diverticulitis nevű állapot. A betegség szinte kizárólag az időseknél fordul elő, és jóval gyakoribb azokban a társadalmakban, ahol az általános étrend nem tartalmaz elegendő rostot. A teljes mangosztán gyümölcs pürésített változata mindenki számára javasolt, aki valaha diverticulitisben szenvedett. Megéri a fáradságot, hiszen a mangosztán gyulladáscsökkentő és mikrobaellenes hatásai csökkentik a rohamok gyakoriságát.
Az elhízással kapcsolatos betegségek esetén is gyógyír a gyümölcsök királynője
A túlsúly és az elhízás járványos mérteket öltött nem csak az Egyesült Államokban, de mára már Európában is. A túlsúlyos gyermekek 7 száma 1980 óta megduplázódott, a túlsúlyos serdülőké pedig megháromszorozódott. Sokan hajlamosak csupán megjelenésbeli, kozmetikai problémaként tekinteni erre, anélkül, hogy figyelembe vennék a hozzá kapcsolódó nagyszámú betegséget. A túlsúlyos és elhízott felnőtteknél fennáll a korai halál és rokkantság kockázata, és az egészségügyi kockázatok a további elhízással csak fokozódnak. Az elhízáshoz köthető betegségek többszázezer elkerülhető haláleset okoznak, és hatalmas kiadásokat rónak az egészségügyre. Az elhízás megnöveli számos súlyos és potenciálisan halálos betegség kockázatát, a teljesség igénye nélkül említek néhányat: magas vérnyomás, hipertenzió, magas koleszterinszint, II-es típusú diabétesz, szívbetegségek (szívroham, vértolulásos szívszélhűdés, hirtelen szívhalál, anginás vagy mellkasi fájdalom, valamint abnormális szívritmus), stroke, epekő- és epehólyag-problémák, köszvény, osteoarthritis, a rák egyes típusai (méhnyálkahártya-, emlő-, prosztata- és vastagbélrák), terhességi komplikációk, stb.
A xanthonok – számos egyéb gyógyhatásuk mellett – a fogyásban, így a felsorolt egészségügyi problémák elkerülésében is segítenek.Köztudomású, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL vagy „rossz” koleszterin) fontos szerepet játszik az erekben lévő zsíros lerakódások kialakulásában. Az atherosclerosisnak nevezett folyamat szívrohamhoz, illetve stroke-hoz vezethet. Ausztrál és thaiföldi tudósok feltételezik, hogyha a mangosztán gátolja az oxidatív (szabad gyök) károsodást, akkor talán az LDL („rossz” koleszterin) oxidációját is csökkentheti a vérben. Egy sor kísérletet követően a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a mangosztán xanthonjai hatékonyan gátolják az LDL oxidációját.
A II-es típusú, nem inzulinfüggő vagy felnőttkori diabétesz anyagcsere-betegség. Anyagcsere alatt gyakorlatilag az összes létfenntartó folyamatot értjük. Az étel emésztése, a szövetfenntartás és -javítás, valamint az energiatermelés csak a három legfontosabb funkció azok közül, melyeket befolyásolja a diabétesz. A diabétesz abból következik, hogy elégtelen mennyiségű inzulin áll rendelkezésre ahhoz, hogy „megnyissa a sejtek kapuit” a glükóz előtt. Jóllehet a II-es típusú diabéteszesek – legalábbis betegségük kezdeti szakaszában – több inzulint termelnek, mint amennyire egy egészséges embernek szüksége van, az így sem elég számukra. Relatív inzulinhiányban szenvednek. Nem jut elegendő mennyiségű glükóz a sejtekbe, míg a vérben megnövekszik a szintje. Éppen elég nagy baj, hogy a diabétesz miatt a sejtekbe nem jut elegendő glükóz, de ez még mindig csak egy része a problémának. A magas vércukorszint rendkívül veszélyes, közvetve vagy közvetlenül számos súlyos betegséget okozhat.
Az emberi test a mindennapok során szabad gyököket termel. A szabad gyökök páratlan számú elektronnal rendelkező atomok vagy atomcsoportok. A szabad gyökök igen instabilak, és gyorsan akcióba lépnek más vegyületekkel. Ha egyszer kialakultak, a szabad gyökök sejtkárosodási láncreakciót indíthatnak be, ami végül a sejt halálához vezet. Az antioxidáns fölös elektronokkal rendelkező molekula, melyekből odaadhat néhányat, hogy inaktiválja vagy „felmossa” a szabad gyököket. Az antioxidánsok, mint például az A-, C- és E-vitamin meg a szelén a teljes értékű táplálékokban találhatók meg (főként a zöldségekben és gyümölcsökben), melyek segítenek megvédeni a szervezet sejtjeit a szabad gyökök káros hatásaitól. A szervezet immun- és más rendszerei „otthon készült” antioxidánsokat is gyártanak. Azonban léteznek más, erőteljes antioxidánsok is, és ezek az értékes védőhatású anyagok csak egyes növényekben, például a mangosztánban lelhetők fel. A mangosztán xanthonjainak antioxidáns tulajdonságait tanulmányozva a tudósok felfedezték, hogy „erőteljes szabadgyökfogó tevékenységet” fejtenek ki. Egy szingapúri kísérletben összehasonlították Délkelet-Ázsia három fő gyümölcsének (a rambután, a durián és a mangosztán) antioxidáns tulajdonságait. Azt találták, hogy „a legnagyobb antioxidáns aktivitást a mangosztán fejtette ki”. A tanulmányban később megállapítják, hogy „Garcinia Mangostana L. antioxidáns aktivitása csaknem hétszerese a durios zibethinusének(durián)”.
A xanthonok vírusellenes, antibakteriális és gombaölő hatása és az asztma ellenszere
Ezenfelül egyes xanthonok jelentős mikrobaellenes hatást fejtettek ki az MRSA-n (methicillin- rezisztens staphylococcus aureus), ami egy olyan baktériumtörzs, mely a gyógyszerészeti antibiotikumok elleni makacs rezisztenciájáról ismert. Egy tudományos kísérletben azt is bebizonyították, hogy az alfa-mangosztin, a béta-mangosztin és a garcinone B a tuberkulózis törzsre is gátló hatást gyakorolt. Ahogy a légszennyezettség fokozódik, az asztma, a tüdő allergiás/gyulladásos megbetegedéseinek előfordulása riasztóan nő. Mind a tuberkulózis, mind az asztma és a tüdőfertőzések egyéb formái is mikrobák vagy allergének belégzésével kezdődnek. Egy 2002 szeptemberében közzétett tanulmány arról számol be, hogy a mangosztán héja nem csupán gyulladáscsökkentő, de antiallergén anyagnak is bizonyult. Ez fontos hír az asztmások számára. Egyetlen más anyag sem képes önmagában hatni mindkét betegségre.
Megjósolható, hogy az asztma kezelésében a mangosztán egymaga képes lesz elérni mindazt, amire ma csak több gyógyszer kombinációja alkalmas, mivel xanthonjai erőteljes gyulladásgátló hatással rendelkeznek.
Az asztma a tüdő kisebb légútjainak krónikus (azaz hosszan fennálló) gyulladásos betegsége. Az asztmaroham során az immunrendszer számos összetevője aktivizálódik, de ezek inkább a probléma részét, mintsem megoldását jelentik ebben a széles körben elterjedt betegségben. Az asztma során a gyulladás és más komplex immunhatások jellemző, visszatérő ziháló légzést okoznak, amikor a tüdő kis légútjai beszűkülnek a falaikon található izmok összehúzódása miatt. Az asztma bármely életkorban kialakulhat, de az esetek50 százalékában gyermekkorban, a fennmaradó esetek többségében pedig 40 éves kor alatt jelentkezik. Ritkaság, ha valaki 50 éves kora felett lesz asztmás. A betegség előfordulása egyre nő, és a számos új gyógyszer megjelenésének ellenére az asztma okozta halálesetek száma az elmúlt évek során jelentősen emelkedett.
Sajnos minden asztmaellenes szernek kellemetlen vagy veszélyes mellékhatásai vannak. A hörgőtágítók heves szívverést okoznak és pánikrohamot válthatnak ki. A belélegzett vagy szájon át szedett szteroidok mellékhatásainak ismertetése oldalakat tölt meg a gyógyszerek szedésével és ellenőrzésével foglalkozó szakszövegekben.
A Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség (COPD) két elzáródásos tüdőbetegség, az emphysema és a bronchitis gyűjtőneve. A dohányzás, a légszennyezés és a foglalkozási ártalmak következtében e két kórkép gyakorta együtt jelentkezik. Az elmúlt évtizedekben az asztmához hasonlóan e másik elzáródásos tüdőbetegség, a COPD gyakorisága mind az Egyesült Államokban, mind Európában növekszik. Pillanatnyilag 15 millió embert érint, az Egyesült Államokban a negyedik vezető halálok. A krónikus bronchitis meghatározása szerint krónikus, váladéktermeléssel járó köhögés, mely az év legalább három hónapján keresztül fennáll legalább két egymást követő évben. Az emphysema esetében a betegség elzáródásos komponense inkább a tüdőszövet változásaiból, mintsem a túlzott nyálkatermelésből vagy a krónikus gyulladásból adódik, ellentétben az asztmával. A mangosztán, akárcsak az asztma esetében, a betegség számos pontján avatkozik be mind a krónikus bronchitis, mind az emphysema esetében. Vírusellenes, antibakteriális és gombaölő hatásainak köszönhetően csökkentheti a tüdőfertőzések gyakoriságát, enyhítve ezáltal a kumulatív szövetkárosodást. Ennek eredményeképpen kevesebbszer van szükség antibiotikum-kezelésre. A xanthonok gyulladáscsökkentő hatásai mind a gyulladást, mind a sejtkárosodást csökkentik, egyidejűleg megakadályozzák a halálos pulmonáris hipertenzió kialakulását. Mivel a mangosztán kivonat erőteljes antioxidáns hatású, minden olyan folyamatba beavatkozik, ahol a szabad gyökök sejtkárosodást okoznak, akár a krónikus bronchitist kísérő gyulladásból, akár a léghólyagok rugalmas visszaugrásra való képességének megszűnéséből adódik az.

Az emberek nap mint nap találkoznak a különféle baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal és parazitákkal. Ezek a kórokozóknak nevezett szervezetek minden alkalmat megragadnak, hogy megrohamozzák a testünket. Ezért szervezetünk immunrendszere védelmi rendszert hoz létre a kórokozó támadók ellen. Azonban immunrendszerünk egyes életszakaszokban gyenge lehet, mint például csecsemő- vagy idős korban, de befolyásolja a táplálkozás, a szennyezés és számos más környezeti tényező is, mint például a napsugárzás. Ez az oka annak, hogy az étrend, a testgyakorlás és az étrend-kiegészítők fontos szerepet játszanak az immunrendszer támogatásában, szervezetünk egészségének és erejének megőrzésében.
Bőrproblémák esetén is hatásos
A bőrproblémák általában gyulladásos jellegűek, mint például az ekcéma vagy a dermatitis; a fertőzés, például sebek, ótvar, akne és varasodás; a dermis fejlődési rendellenességei, mint például a psoriasis vagy a seborrhoea. A fennmaradó bőrpanaszokért a rák és a napfény okozta károsodás tehető felelőssé. A mangosztánt évszázadok óta népi gyógyszerként használják e bőrbetegségek ellen.
Tudományos példa, illeltve mangosztánt fogyasztó páciensek tapasztalatai
Miután felsoroltuk a mangosztánban található xanthonok rákellenes, gyulladáscsökkentő, mikrobaellenes és koleszterincsökkentő adottságait, az alábbiakban csak néhány példát ragadunk ki számtalan más előnyei közül, melyeket a tudomány már megvizsgált, illetve éppen most vizsgál.
Dr. Finsand a mangosztán jótékony egészségügyi hatásait tanulmányozva írt néhány kiadványt többek között Mangosteen Triple Play és Mangosteen Desk Reference címmel, melyek szintén joggal tarthatnak számot az olvasó érdeklődésére.
A szerző ismerteti a modern világ betegségeit, a legfontosabb gyermekkori betegségeket, melyek felnőttkorban befolyásolhatják az egyén egészségi állapotát. Ezenfelül egyes betegségek hatásmechanizmusait is ismerteti, és bebizonyítja, miként befolyásolhatók a mangosztánból származó xanthonokkal. Hangsúlyozza a prevenció, a természetes növényi anyagok, főként a mangosztán gyümölcskivonat használatának fontosságát. Röviden azt a következtetést vonja le, hogy az emberek a mangosztándzsúsz fogyasztásával sokkal hatékonyabban küzdhetik le vagy kerülhetikel többek között az alábbi betegségeket: ADD, ADHD, allergiák, vérszegénység, autizmus, autoimmun betegségek, az emésztő-, légző-, szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz, rák stb. Szakirodalmi adatok alapján a mangosztán jótékony hatásait antioxidáns képességeinek tulajdonítja.
Az eredeti mangosztánkiegészítőt fogyasztó páciensek az alábbiakról számolnak be:

1. csökkent az éh gyomori vércukorszint,
2. csökkent az étkezés után két órával mért vércukorszint,
3. nőtt az energiaszint,
4. csökkent az étvágy,
5. csökkent a hypoglycemiás gyógyszerek szükségessége,
6. csökkent a neuropátiából adódó fájdalom.