A MANGOSZT�NR�L �ltal�noss�gban
A mangoszt�n – latin nev�n Garcinia Mangostana L. – a Clusiceae vagy Guttiferae) csal�dba tartozik, mely t�bb mint 800 n�v�nyfajt foglal mag�ba. A Garcinia nemzets�g Laurent Garcin, 18. sz�zadi francia felfedez� �s n�v�n (ygy�jt� tisztelet�re kapta a nev�t. Linnaeus, akit a Mangostana fajn�v ut�n l�that� „L” jel�l, azzal honor�lta Garcin munk�ss�g�t, hogy a Garcinia nemzets�get r�la nevezte el.
A mangoszt�nt kimagasl�an j� �ze miatt a gy�m�lcs�k kir�lyn�j�nek nevezik, emellett arr�l is nevezetes, hogy a Garcinia nemzets�g legismertebb �s gazdas�gi szempontb�l legfontosabb tagja. Kelet-�zsi�b�l, val�sz�n�leg a mal�j szigetcsoportr�l sz�rmazik. Napjainkban �szak-Ausztr�li�ban, Braz�li�ban, Burm�n, K�z�p-Amerik�ban, Hawaiion, D�l-Indi�ban, Indon�zi�ban, Malajzi�ban, Sri Lank�n, Thaif�ld�n, Vietnamban �s m�s tr�pusi orsz�gokban honos. Kisebb mennyis�gben D�l- �s K�z�p- Amerik�ban, tov�bb� Afrik�ban is termesztik. A fa, amely ak�r 23 m�ter magasra is megn�het, els�sorban D�lkelet-�zsi�ban tal�lhat� meg. 1855-ben melegh�zi k�r�lm�nyek k�z�tt n�h�ny p�ld�ny gy�m�lcs�t termett Angli�ban. A mangoszt�nt 1850 �s 1860 k�z�tt az angliai Kew-ban tal�lhat� Kir�lyi Botanikus Kertb�l telep�tett�k �t Trinidadra, ahol 1875- ben teremte els� gy�m�lcs�t.
A mangoszt�n a legbecsesebbnek tartott tr�pusi gy�m�lcs�k egyike, a nemzets�g sz�mos m�s faj�nak is ehet� a gy�m�lcse, de egyik sem olyan �zletes, mint a mangoszt�n.
Mi�rt kedvelik a gy�m�lcs�t vil�gszerte?
Az eg�sz vil�gon kedvelik tetszet�s sz�ne, form�ja �s kellemes �ze miatt.Kereslete gyakran meghaladja a k�n�latot. Aki csak ismerte, mindenki magasztalta az elm�lt �vsz�zadok sor�n. Amikor ehet� belseje elomlik a sz�nkban, szavakkal le nem �rhat�, �des-savany� �zkavalk�dban van r�sz�nk. A gy�m�lcs �tm�r�je 2–3 cm. A magleplet vagy gy�m�lcsh�st, mely a narancs�hoz hasonl�an cikkekre oszlik, vastag, v�r�sesb�bor sz�n� h�j veszi k�r�l. A feh�r, nedves, l�gy �s l�d�s h�s �des �s arom�s, magas a cukortartalma, �m kev�s vitamin �s �sv�nyi anyag tal�lhat� benne. �ltal�ban nyersen, desszertk�nt fogyasztj�k. Egyszer�en k�zbe veszik a gy�m�lcs�t sz�r�val lefel� tartva, majd egy �les k�ssel �tv�gj�k a h�j�t k�z�pen, azt�n leemelik a fels� fel�t, ily m�don a h�sos cikkek a h�j als� fele alkotta sz�nes „kehelyb�l” fogyaszthat�k. A cikkeket vill�val emelik ki. Konzervet is k�sz�tenek bel�le, fagyasztj�k is, de dzs�sz, bef�tt �s szirup form�ban is fogyasztj�k. A magvakat f�zve vagy pir�tva olykor �nmagukban is fogyasztj�k. A mangoszt�nt gy�gyszerk�nt is hasznos�tj�k.

A n�pi gy�gy�szat kedvence
A Garcinia Mangostana L. kivonatait Malajzi�ban, a F�l�p-szigeteken, Thaif�ld�n �s K�n�ban �vsz�zadok �ta haszn�lj�k a n�pi gy�gy�szatban mikrobaellenes, v�zhajt� �s hashajt� szerk�nt. A gy�m�lcs kivonatainak bels�leg t�rt�n� alkalmaz�sa sor�n k�ros mell�khat�sok nem l�pnek fel. A mangoszt�nb�l k�sz�lt ken�cs�t ekc�ma �s m�s b�rbajok eset�n haszn�lj�k.
A n�pgy�gy�szatban a mangoszt�nt leggyakrabban a gyomor-b�lrendszer megbeteged�sei ellen haszn�lj�k. A tr�pusi v�rhas a harmadik vil�gban id�nk�nt j�rv�nyos m�reteket �lt, �s mindig is fontos t�nyez� volt a csecsem� �s gyermekhal�loz�sokban. A mangoszt�n, mivel hat�kony a gyomor-b�lrendszer k�rokoz�i ellen, a b�l gyullad�sainak cs�kkent�s�re is haszn�lhat�, melynek k�vetkezt�ben az egy�bk�nt l�tfontoss�g� t�panyagok �s testnedvek vesznek el a sz�klettel. M�s gyomorb�lrendszerrel kapcsolatos kutat�sok sor�n 1996-ban kimutatt�k, hogy a xanthonok, az alfa- �s b�ta-mangosztin hisztamin- �s szerotoninblokkol� hat�st egyar�nt kifejt, al�bb b�vebben olvashatunk r�la.
Belbecs - a xanthonok ereje
Az �jurv�dikus orvosl�sban magh�z�t is felhaszn�lj�k. Hihetetlen eg�szs�g�gyi hat�sai miatt vil�gszerte �vtizedek �ta tanulm�nyozz�k az orvosi egyetemeken. E k�s�rletek sor�n sz�mos, az emberre n�zve potenci�lis eg�szs�gv�d� hat�s�t t�rt�k fel, melyek k�miai �sszetev�inek k�sz�nhet�k. A magh�z sz�mos k�l�nf�le komplex organikus vegyi anyagot, t�bbek k�z�tt tanninsavat �s xanthont, tov�bb� nagy mennyis�gben tartalmaz biol�giailag akt�v anyagokat, bele�rtve a vitaminokat, katechineket �s a polifenolok (er�teljes antioxid�nsok) m�s oszt�lyait, valamint a poliszacharidokat �s az antibakteri�lis �s gomba�l� sztilb�neket.
A magh�zat, miut�n 6%-os n�trium-kloriddal kezelik az �sszeh�z� k�pess�g kik�sz�b�l�s�re, lil�s g�ll� alak�tj�k, mely 5,0–5,1 g rostot, vitaminokat (p�ld�ul tiamint, ribofl avint, A- �s E-vitaminokat, b�ta-karotint �s aszkorbinsavat), valamint �sv�nyokat – K, Na, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu – tartalmaz. A fent eml�tett anyagokon t�l a mangoszt�nban a xanthonoknak nevezett fitokemik�li�k is megtal�lhat�k, ezek a k�miai anyagok egy viszonylag �j oszt�ly�t k�pezik. T�bb mint 200 f�le term�szetben el�fordul� xanthon l�tezik, melyeknek t�bb mint 40 sz�zal�ka megtal�lhat� a mangoszt�nban – nem csup�n a bels� gy�m�lcsh�sban, hanem a teljes gy�m�lcsben.

A mangoszt�n magh�za k�l�n�sen gazdag xanthonokban, amelyek a legkeser�bb ismert vegy�letek k�z� tartoznak. A mangoszt�nnal 1973-ban folytatt�k le az els� ismert tudom�nyos k�s�rletet, �s a kutat�si eredm�nyek az elm�lt harminc �vben folyamatosan gy�lnek. A mangoszt�n ir�nti nagy �rdekl�d�s azoknak a v�ltozatos funkci�knak k�sz�nhet�, melyeket a xanthon t�lt be az �l� szervezetben.
A xanthon k�miai szerkezete egy k�zponti magot form�l, melyben sz�mos term�szetben el�fordul� szerves vegy�let tal�lhat� – k�zt�k a mangosztin –, ezeket gyakran xanthonok gy�jt�n�ven emlegetik. Ezeknek a biol�giailag akt�v molekulacsoportoknak gy�gyhat�s�t vizsg�l� k�s�rletek az 1970-es �vekben indultak, �s ahogy a tud�sok mind �rdekesebb dolgokat fedeztek fel, egyre intenz�vebb� v�ltak. 1996 �s 2005 k�z�tt egyre n�vekv� �temben zajlottak a mangoszt�nnal �s a xanthonokkal folytatott k�s�rletek, �s sz�mos k�s�rlet van folyamatban napjainkban is. A leg�jabb kutat�sok felfedt�k, hogy a gy�m�lcsh�jb�l sz�rmaz� xanthonok antibakteri�lis, gomba�l� �s gyullad�scs�kkent� tulajdons�gokkal rendelkeznek.
Amely esetekben a mangoszt�n bizony�tottan seg�t
K�s�rletek tan�s�ga szerint a xanthonok �rt�kes seg�ts�get ny�jthatnak az al�bbi ter�leteken:
• koleszterinprobl�m�k;
• a r�k lek�zd�se;
• elh�z�s elleni k�zdelem;
• gyullad�sos/f�jdalomreakci�k/COX-2 g�tl�s;
• b�rprobl�m�k;
• mikrobiol�giai egyens�ly;
• az immunrendszer t�mogat�sa.
A mangoszt�n �s a r�k
A r�k sz�mos rendelleness�g �tfog� meghat�roz�sa, melyekben k�z�s az abnorm�lis, kontroll�lhatatlan sejtn�veked�s, mely mag�t�l nem �ll le.Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a sejtn�veked�st szigor�an szab�lyozza a sejtsz�let�st kiegyenl�t� sejthal�l, hogy a szervezet �sszes sejtj�nek sz�ma viszonylag �lland� maradjon. Dr. Bruce Aimes, kiv�l� szabadgy�kkutat� becsl�se szerint a DNS-anyagot, mely szervezet�nk t�bb milli�rd sejtj�nek mindegyik�ben megtal�lhat�, naponta k�r�lbel�l t�zezerszer t�madj�k meg a szabad gy�k�k! Ahhoz, hogy szervezet�nk v�delmi rendszere ne omoljon �sszeegy ilyen nagym�rt�k� t�mad�s k�vetkezt�ben, az immunrendszer minden �sszetev�j�nek �sszehangolt er�fesz�t�se sz�ks�ges, melyet a g�nszab�lyoz� mechanizmusok egy�ttm�k�d�s�vel egy�tt szervezet�nk fegyveres er�inek tekinthet�nk.
A mangoszt�n xanthonjair�l bebizonyosodott, hogy k�pesek elpuszt�tani a r�kos sejteket.
A Garcinone E xanthon �t �ltal�nosan haszn�lt kemoter�pi�s anyagn�l is hat�konyabbnak bizonyult gyomor-, t�d�- �s m�jr�k ellen (vincristine, mitoxantrone, 5-fi ourouracil, cisplatin �s methotrexate) egy friss, j�l megtervezett in vitro k�s�rletben. P�ld�ul egy Jap�nban v�gzett kutat�s sor�n kimutatt�k, hogy az alfa-mangosztin xanthon egy�rtelm�en tumorelnyom� tulajdons�gokkal rendelkezik.
Egy k�nai tanulm�ny pedig arra mutat r�, hogy a Garcinone E xanthonnak jelent�s a r�kellenes hat�sa a m�j, a t�d� �s a gyomor r�kos sejtjeiben. A xanthonok megg�tolj�k �s le�ll�tj�k a r�kos elv�ltoz�st b�rmely f�zisban.Enn�l is fontosabb a r�k kialakul�s�nak megel�z�se. Kimutatt�k, hogy a mangoszt�n d�zisf�gg� g�tl� hat�s� a sejtburj�nz�sra.
A xanthonok g�tolj�k a gyullad�sokat
Sz�mos k�s�rlet tan�s�ga szerint a mangoszt�nban tal�lhat� egyik xanthon, a gammamangosztin dr�maian lelass�tja a COX-2 enzim termel�s�t, mely gyullad�s el�tt jelentkezik �s gyullad�shoz vezet. Az egyik tanulm�ny sor�n kider�lt, hogy a gamma-mangosztin m�g sz�mos, arthritis �s k�szv�ny ellen fel�rt gyullad�scs�kkent� gy�gyszern�l is hat�konyabb gyullad�sg�tl�. A kutat�orvosok arra is felh�vj�k a figyelmet, hogy a mangoszt�n gamma-mangosztinj�nak agysejtekre gyakorolt gyullad�scs�kkent� hat�sa nagy seg�ts�g lehet az agy olyan gyullad�sos �llapotain�l, mint p�ld�ul az Alzheimer-k�r. Egy k�s�rlet sor�n tud�sok a mangoszt�n magh�j�b�l sz�rmaz� kivonaton tesztelt�k annak gyullad�scs�kkent� hat�s�t. A k�s�rleti �llatokkal v�gzett k�s�rlet kimutatta, hogy a xanthonok elnyomj�k az akut �s kr�nikus gyullad�st �s duzzanatot, g�tolj�k a v�gzetes gyullad�sos reakci�kat �s az arthritist. Egy m�sik k�s�rletben, amely szint�n a mangoszt�n gyullad�sra gyakorolt hat�s�t vizsg�lta, a tud�sok megfigyelt�k, hogy a xanthonok nem zavarj�k meg a v�r alvad�si mechanizmus�t. Nem okoztak gyomorfek�lyt sem, ami pedig a gyullad�scs�kkent�k s�lyos mell�khat�sa. Val�j�ban a tud�sok azt tal�lt�k, hogy a mangoszt�n m�g a gyomorfek�ly gy�gyul�s�t is el�seg�tette.
A szkler�zis multiplex (MS) a fiatal feln�ttekn�l a neurol�gia eredet� rokkants�g f� oka. �ltal�ban 20 �s 50 �ves kor k�z�tt s�jt le, leggyakrabban 30 �ves korban. A n�ket k�tszer olyan gyakran �rinti, mint a f�rfi akat. Az egyszerre gyullad�sos �s autoimmun term�szet� betegs�g c�lt�bl�ja a k�zponti idegrendszer, ami alatt az agyat �s gerinch�rt �rtj�k. M�s autoimmun kateg�ri�ba tartoz� betegs�gek: a rheumatoid arthritis, a pajzsmirigy-t�lm�k�d�s egyes form�i, valamint a lupus. B�r az MS val�di oka ma sem vil�gos, kialakul�s�hoz t�bb mint 20 f�le fert�z� anyag, v�rusok �s bakt�riumok k�thet�k. A mangoszt�n xanthonjai er�teljes gyullad�scs�kkent�k, �s �gy t�nik, cs�kkentik a gyullad�s okozta k�rosod�sokat a rohamok alatt �s k�z�tt egyar�nt.
A term�szet -v�lem�nyem szerint- eg�szen leny�g�z� dolgokra k�pes. �sszef�gg�st fedezhet�nk fel n�mely gy�m�lcs �s z�lds�g form�ja �s az emberi test f�bb szervei k�z�tt. A di� mellett a mangoszt�n gy�m�lcs form�ja is eml�keztet az emberi agyvel�re. Hogy ezt mi�rt tartom fontosnak?
A demenci�lis betegs�gek eset�n, ha meg is tal�lj�k a megfelel� gy�gyszereket, amelyekkel agyi tumorokat, fert�z�seket �s idegrendszeri sorvad�ssal j�r� betegs�geket, p�ld�ul az Alzheimer- vagy a Parkinson-k�rt lehet kezelni, sz�mos esetben a szer hat�stalan, mivel nem �ri el a k�v�nt agyi c�lsejteket, nem k�pes �tjutni a v�r-agy g�ton. A v�r-agy g�tat az agyi ereket b�lel� speci�lis endot�lsejtek hozz�k l�tre. Ezek a sejtek az agyban szorosabban illeszkednek egym�shoz, �s a v�rben kering� anyagok k�z�l j�val kevesebbet engednek �t, mint m�s sz�vetek “�rb�l�se".
Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt ez a g�t v�di az agyat �s a gerincvel�t a potenci�lisan k�ros anyagokt�l, mint pl. bakt�riumok, v�rusok �s egy�b k�rokoz�k. A v�z, a g�zok �s a lipid-old�kony anyagok szabadon jutnak �t a v�rb�l �s itt �rt�kel�dik fel a mangoszt�n szerepe: k�pes �tjutni a v�r-agy g�ton a hat�anyaggal egy�tt �s kiv�l� tulajdons�gainak k�sz�nhet�en seg�t a m�r kialakult betegs�g lefoly�s�t lass�tani, s�t nem egy esetben vissza is ford�tja a betegs�g folyam�t, jobb�tva a beteg �llapot�n.
A myalgia jelent�se egyszer�en izomf�jdalom, �s a meger�ltet�s �pp�gy kiv�lthatja, mint tucatnyi m�s betegs�g. Ha a s�lyos izomrost-k�rosod�s lehet�s�g�t a v�rvizsg�latok kiz�rt�k, a probl�m�t gyullad�s okozza. A t�netek kezel�s�re mind recept n�lk�l, mind receptre kaphat�k nem szteroid gyullad�scs�kkent�k (NSAIDS). Azonban ezek a szerek kellemetlen mell�khat�sokkal rendelkeznek, �s hosszan tart� szed�s eset�n gyomorirrit�ci�t, fek�lyeket, gastroesophag�lis refluxot �s vesek�rosod�st okozhatnak.
Laborat�riumi k�s�rletek bizonys�ga szerint a mangoszt�n kivonata er�teljesebb gyullad�scs�kkent� anyag, mint az indometacin vagy dexamethasone, �s igen hat�kony a myalgia kezel�s�ben. Ezenfel�l az is kider�lt, hogy antibakteri�lis hat�ssal van a helico pylorira, �s meggy�gy�tja a fek�lyt a k�s�rleti �llatokban.
A Crohn-betegs�g egy m�sik tiszt�zatlan ok� kr�nikus gyullad�sos betegs�g, amely �ltal�ban 10–30 �ves kor� fiatalokat �rint. Kezdetben fek�lyes colitisnek t�nik, azonban ez az �larc r�gt�n lehullik, amikor kider�l, hogy ez a sz�rny� betegs�g a sz�j�regt�l a v�gb�lig az em�szt�rendszer b�rmely pontj�n k�pes fel�tni a fej�t. A Crohn-betegs�get, mely �ltal�ban t�bb torz�t� elv�ltoz�st okoz, mint a fek�lyes colitis, gyakran seb�szeti beavatkoz�ssal kezelik �gy, hogy elt�vol�tj�k a beteg b�l egyes r�szeit, ami sosem gy�gyul meg teljesen, �s ahol a hegesed�s elz�r�d�st okozhat.
A Crohn-betegs�g a ny�lkah�rtya alatt kezd�dik �s mind befel�, mind kifel� terjed a b�lfal m�lyebb r�tegein �t. Az orvosi kezel�s itt is f�k�nt er�teljes gyullad�scs�kkent�k (p�ld�ul szteroidok) alkalmaz�s�b�l �ll. Azonban a Crohn-betegs�g legt�bb esetben a v�konybelet �rinti, a gy�gyszereket sz�jon �t kell szedni, melyek sziszt�m�s (a teljes szervezetet �rint�) mell�khat�sokat v�ltanak ki.
Ahogy a fek�lyes colitis eset�n, a mangoszt�n a gyullad�st, az immunsejtek k�rosod�s�t �s a Crohn-betegs�gben fenn�ll� fert�z�svesz�lyt veszi kezel�sbe. A diverticulosis olyan �llapot, melyben a b�lny�lkah�rtya kis zsebei kit�remkednek a vastagb�l fal�nak k�ls� izomr�tegein �t. Amikor ezek a kis zs�kocsk�k begyulladnak, l�trej�n a diverticulitis nev� �llapot. A betegs�g szinte kiz�r�lag az id�sekn�l fordul el�, �s j�val gyakoribb azokban a t�rsadalmakban, ahol az �ltal�nos �trend nem tartalmaz elegend� rostot. A teljes mangoszt�n gy�m�lcs p�r�s�tett v�ltozata mindenki sz�m�ra javasolt, aki valaha diverticulitisben szenvedett. Meg�ri a f�rads�got, hiszen a mangoszt�n gyullad�scs�kkent� �s mikrobaellenes hat�sai cs�kkentik a rohamok gyakoris�g�t.
Az elh�z�ssal kapcsolatos betegs�gek eset�n is gy�gy�r a gy�m�lcs�k kir�lyn�je
A t�ls�ly �s az elh�z�s j�rv�nyos m�rteket �lt�tt nem csak az Egyes�lt �llamokban, de m�ra m�r Eur�p�ban is. A t�ls�lyos gyermekek 7 sz�ma 1980 �ta megdupl�z�dott, a t�ls�lyos serd�l�k� pedig megh�romszoroz�dott. Sokan hajlamosak csup�n megjelen�sbeli, kozmetikai probl�mak�nt tekinteni erre, an�lk�l, hogy figyelembe venn�k a hozz� kapcsol�d� nagysz�m� betegs�get. A t�ls�lyos �s elh�zott feln�ttekn�l fenn�ll a korai hal�l �s rokkants�g kock�zata, �s az eg�szs�g�gyi kock�zatok a tov�bbi elh�z�ssal csak fokoz�dnak. Az elh�z�shoz k�thet� betegs�gek t�bbsz�zezer elker�lhet� hal�leset okoznak, �s hatalmas kiad�sokat r�nak az eg�szs�g�gyre. Az elh�z�s megn�veli sz�mos s�lyos �s potenci�lisan hal�los betegs�g kock�zat�t, a teljess�g ig�nye n�lk�l eml�tek n�h�nyat: magas v�rnyom�s, hipertenzi�, magas koleszterinszint, II-es t�pus� diab�tesz, sz�vbetegs�gek (sz�vroham, v�rtolul�sos sz�vsz�lh�d�s, hirtelen sz�vhal�l, angin�s vagy mellkasi f�jdalom, valamint abnorm�lis sz�vritmus), stroke, epek�- �s epeh�lyag-probl�m�k, k�szv�ny, osteoarthritis, a r�k egyes t�pusai (m�hny�lkah�rtya-, eml�-, prosztata- �s vastagb�lr�k), terhess�gi komplik�ci�k, stb.
A xanthonok – sz�mos egy�b gy�gyhat�suk mellett – a fogy�sban, �gy a felsorolt eg�szs�g�gyi probl�m�k elker�l�s�ben is seg�tenek.K�ztudom�s�, hogy az alacsony s�r�s�g� lipoprotein (LDL vagy „rossz” koleszterin) fontos szerepet j�tszik az erekben l�v� zs�ros lerak�d�sok kialakul�s�ban. Az atherosclerosisnak nevezett folyamat sz�vrohamhoz, illetve stroke-hoz vezethet. Ausztr�l �s thaif�ldi tud�sok felt�telezik, hogyha a mangoszt�n g�tolja az oxidat�v (szabad gy�k) k�rosod�st, akkor tal�n az LDL („rossz” koleszterin) oxid�ci�j�t is cs�kkentheti a v�rben. Egy sor k�s�rletet k�vet�en a tud�sok arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a mangoszt�n xanthonjai hat�konyan g�tolj�k az LDL oxid�ci�j�t.
A II-es t�pus�, nem inzulinf�gg� vagy feln�ttkori diab�tesz anyagcsere-betegs�g. Anyagcsere alatt gyakorlatilag az �sszes l�tfenntart� folyamatot �rtj�k. Az �tel em�szt�se, a sz�vetfenntart�s �s -jav�t�s, valamint az energiatermel�s csak a h�rom legfontosabb funkci� azok k�z�l, melyeket befoly�solja a diab�tesz. A diab�tesz abb�l k�vetkezik, hogy el�gtelen mennyis�g� inzulin �ll rendelkez�sre ahhoz, hogy „megnyissa a sejtek kapuit” a gl�k�z el�tt. J�llehet a II-es t�pus� diab�teszesek – legal�bbis betegs�g�k kezdeti szakasz�ban – t�bb inzulint termelnek, mint amennyire egy eg�szs�ges embernek sz�ks�ge van, az �gy sem el�g sz�mukra. Relat�v inzulinhi�nyban szenvednek. Nem jut elegend� mennyis�g� gl�k�z a sejtekbe, m�g a v�rben megn�vekszik a szintje. �ppen el�g nagy baj, hogy a diab�tesz miatt a sejtekbe nem jut elegend� gl�k�z, de ez m�g mindig csak egy r�sze a probl�m�nak. A magas v�rcukorszint rendk�v�l vesz�lyes, k�zvetve vagy k�zvetlen�l sz�mos s�lyos betegs�get okozhat.
Az emberi test a mindennapok sor�n szabad gy�k�ket termel. A szabad gy�k�k p�ratlan sz�m� elektronnal rendelkez� atomok vagy atomcsoportok. A szabad gy�k�k igen instabilak, �s gyorsan akci�ba l�pnek m�s vegy�letekkel. Ha egyszer kialakultak, a szabad gy�k�k sejtk�rosod�si l�ncreakci�t ind�thatnak be, ami v�g�l a sejt hal�l�hoz vezet. Az antioxid�ns f�l�s elektronokkal rendelkez� molekula, melyekb�l odaadhat n�h�nyat, hogy inaktiv�lja vagy „felmossa” a szabad gy�k�ket. Az antioxid�nsok, mint p�ld�ul az A-, C- �s E-vitamin meg a szel�n a teljes �rt�k� t�pl�l�kokban tal�lhat�k meg (f�k�nt a z�lds�gekben �s gy�m�lcs�kben), melyek seg�tenek megv�deni a szervezet sejtjeit a szabad gy�k�k k�ros hat�sait�l. A szervezet immun- �s m�s rendszerei „otthon k�sz�lt” antioxid�nsokat is gy�rtanak. Azonban l�teznek m�s, er�teljes antioxid�nsok is, �s ezek az �rt�kes v�d�hat�s� anyagok csak egyes n�v�nyekben, p�ld�ul a mangoszt�nban lelhet�k fel. A mangoszt�n xanthonjainak antioxid�ns tulajdons�gait tanulm�nyozva a tud�sok felfedezt�k, hogy „er�teljes szabadgy�kfog� tev�kenys�get” fejtenek ki. Egy szingap�ri k�s�rletben �sszehasonl�tott�k D�lkelet-�zsia h�rom f� gy�m�lcs�nek (a rambut�n, a duri�n �s a mangoszt�n) antioxid�ns tulajdons�gait. Azt tal�lt�k, hogy „a legnagyobb antioxid�ns aktivit�st a mangoszt�n fejtette ki”. A tanulm�nyban k�s�bb meg�llap�tj�k, hogy „Garcinia Mangostana L. antioxid�ns aktivit�sa csaknem h�tszerese a durios zibethinus�nek(duri�n)”.
A xanthonok v�rusellenes, antibakteri�lis �s gomba�l� hat�sa �s az asztma ellenszere
Ezenfel�l egyes xanthonok jelent�s mikrobaellenes hat�st fejtettek ki az MRSA-n (methicillin- rezisztens staphylococcus aureus), ami egy olyan bakt�riumt�rzs, mely a gy�gyszer�szeti antibiotikumok elleni makacs rezisztenci�j�r�l ismert. Egy tudom�nyos k�s�rletben azt is bebizony�tott�k, hogy az alfa-mangosztin, a b�ta-mangosztin �s a garcinone B a tuberkul�zis t�rzsre is g�tl� hat�st gyakorolt. Ahogy a l�gszennyezetts�g fokoz�dik, az asztma, a t�d� allergi�s/gyullad�sos megbeteged�seinek el�fordul�sa riaszt�an n�. Mind a tuberkul�zis, mind az asztma �s a t�d�fert�z�sek egy�b form�i is mikrob�k vagy allerg�nek bel�gz�s�vel kezd�dnek. Egy 2002 szeptember�ben k�zz�tett tanulm�ny arr�l sz�mol be, hogy a mangoszt�n h�ja nem csup�n gyullad�scs�kkent�, de antiallerg�n anyagnak is bizonyult. Ez fontos h�r az asztm�sok sz�m�ra. Egyetlen m�s anyag sem k�pes �nmag�ban hatni mindk�t betegs�gre.
Megj�solhat�, hogy az asztma kezel�s�ben a mangoszt�n egymaga k�pes lesz el�rni mindazt, amire ma csak t�bb gy�gyszer kombin�ci�ja alkalmas, mivel xanthonjai er�teljes gyullad�sg�tl� hat�ssal rendelkeznek.
Az asztma a t�d� kisebb l�g�tjainak kr�nikus (azaz hosszan fenn�ll�) gyullad�sos betegs�ge. Az asztmaroham sor�n az immunrendszer sz�mos �sszetev�je aktiviz�l�dik, de ezek ink�bb a probl�ma r�sz�t, mintsem megold�s�t jelentik ebben a sz�les k�rben elterjedt betegs�gben. Az asztma sor�n a gyullad�s �s m�s komplex immunhat�sok jellemz�, visszat�r� zih�l� l�gz�st okoznak, amikor a t�d� kis l�g�tjai besz�k�lnek a falaikon tal�lhat� izmok �sszeh�z�d�sa miatt. Az asztma b�rmely �letkorban kialakulhat, de az esetek50 sz�zal�k�ban gyermekkorban, a fennmarad� esetek t�bbs�g�ben pedig 40 �ves kor alatt jelentkezik. Ritkas�g, ha valaki 50 �ves kora felett lesz asztm�s. A betegs�g el�fordul�sa egyre n�, �s a sz�mos �j gy�gyszer megjelen�s�nek ellen�re az asztma okozta hal�lesetek sz�ma az elm�lt �vek sor�n jelent�sen emelkedett.
Sajnos minden asztmaellenes szernek kellemetlen vagy vesz�lyes mell�khat�sai vannak. A h�rg�t�g�t�k heves sz�vver�st okoznak �s p�nikrohamot v�lthatnak ki. A bel�legzett vagy sz�jon �t szedett szteroidok mell�khat�sainak ismertet�se oldalakat t�lt meg a gy�gyszerek szed�s�vel �s ellen�rz�s�vel foglalkoz� szaksz�vegekben.
A Kr�nikus Obstrukt�v T�d�betegs�g (COPD) k�t elz�r�d�sos t�d�betegs�g, az emphysema �s a bronchitis gy�jt�neve. A doh�nyz�s, a l�gszennyez�s �s a foglalkoz�si �rtalmak k�vetkezt�ben e k�t k�rk�p gyakorta egy�tt jelentkezik. Az elm�lt �vtizedekben az asztm�hoz hasonl�an e m�sik elz�r�d�sos t�d�betegs�g, a COPD gyakoris�ga mind az Egyes�lt �llamokban, mind Eur�p�ban n�vekszik. Pillanatnyilag 15 milli� embert �rint, az Egyes�lt �llamokban a negyedik vezet� hal�lok. A kr�nikus bronchitis meghat�roz�sa szerint kr�nikus, v�lad�ktermel�ssel j�r� k�h�g�s, mely az �v legal�bb h�rom h�napj�n kereszt�l fenn�ll legal�bb k�t egym�st k�vet� �vben. Az emphysema eset�ben a betegs�g elz�r�d�sos komponense ink�bb a t�d�sz�vet v�ltoz�saib�l, mintsem a t�lzott ny�lkatermel�sb�l vagy a kr�nikus gyullad�sb�l ad�dik, ellent�tben az asztm�val. A mangoszt�n, ak�rcsak az asztma eset�ben, a betegs�g sz�mos pontj�n avatkozik be mind a kr�nikus bronchitis, mind az emphysema eset�ben. V�rusellenes, antibakteri�lis �s gomba�l� hat�sainak k�sz�nhet�en cs�kkentheti a t�d�fert�z�sek gyakoris�g�t, enyh�tve ez�ltal a kumulat�v sz�vetk�rosod�st. Ennek eredm�nyek�ppen kevesebbszer van sz�ks�g antibiotikum-kezel�sre. A xanthonok gyullad�scs�kkent� hat�sai mind a gyullad�st, mind a sejtk�rosod�st cs�kkentik, egyidej�leg megakad�lyozz�k a hal�los pulmon�ris hipertenzi� kialakul�s�t. Mivel a mangoszt�n kivonat er�teljes antioxid�ns hat�s�, minden olyan folyamatba beavatkozik, ahol a szabad gy�k�k sejtk�rosod�st okoznak, ak�r a kr�nikus bronchitist k�s�r� gyullad�sb�l, ak�r a l�gh�lyagok rugalmas visszaugr�sra val� k�pess�g�nek megsz�n�s�b�l ad�dik az.

Az emberek nap mint nap tal�lkoznak a k�l�nf�le bakt�riumokkal, v�rusokkal, gomb�kkal �s parazit�kkal. Ezek a k�rokoz�knak nevezett szervezetek minden alkalmat megragadnak, hogy megrohamozz�k a test�nket. Ez�rt szervezet�nk immunrendszere v�delmi rendszert hoz l�tre a k�rokoz� t�mad�k ellen. Azonban immunrendszer�nk egyes �letszakaszokban gyenge lehet, mint p�ld�ul csecsem�- vagy id�s korban, de befoly�solja a t�pl�lkoz�s, a szennyez�s �s sz�mos m�s k�rnyezeti t�nyez� is, mint p�ld�ul a napsug�rz�s. Ez az oka annak, hogy az �trend, a testgyakorl�s �s az �trend-kieg�sz�t�k fontos szerepet j�tszanak az immunrendszer t�mogat�s�ban, szervezet�nk eg�szs�g�nek �s erej�nek meg�rz�s�ben.
B�rprobl�m�k eset�n is hat�sos
A b�rprobl�m�k �ltal�ban gyullad�sos jelleg�ek, mint p�ld�ul az ekc�ma vagy a dermatitis; a fert�z�s, p�ld�ul sebek, �tvar, akne �s varasod�s; a dermis fejl�d�si rendelleness�gei, mint p�ld�ul a psoriasis vagy a seborrhoea. A fennmarad� b�rpanaszok�rt a r�k �s a napf�ny okozta k�rosod�s tehet� felel�ss�. A mangoszt�nt �vsz�zadok �ta n�pi gy�gyszerk�nt haszn�lj�k e b�rbetegs�gek ellen.
Tudom�nyos p�lda, illeltve mangoszt�nt fogyaszt� p�ciensek tapasztalatai
Miut�n felsoroltuk a mangoszt�nban tal�lhat� xanthonok r�kellenes, gyullad�scs�kkent�, mikrobaellenes �s koleszterincs�kkent� adotts�gait, az al�bbiakban csak n�h�ny p�ld�t ragadunk ki sz�mtalan m�s el�nyei k�z�l, melyeket a tudom�ny m�r megvizsg�lt, illetve �ppen most vizsg�l.
Dr. Finsand a mangoszt�n j�t�kony eg�szs�g�gyi hat�sait tanulm�nyozva �rt n�h�ny kiadv�nyt t�bbek k�z�tt Mangosteen Triple Play �s Mangosteen Desk Reference c�mmel, melyek szint�n joggal tarthatnak sz�mot az olvas� �rdekl�d�s�re.
A szerz� ismerteti a modern vil�g betegs�geit, a legfontosabb gyermekkori betegs�geket, melyek feln�ttkorban befoly�solhatj�k az egy�n eg�szs�gi �llapot�t. Ezenfel�l egyes betegs�gek hat�smechanizmusait is ismerteti, �s bebizony�tja, mik�nt befoly�solhat�k a mangoszt�nb�l sz�rmaz� xanthonokkal. Hangs�lyozza a prevenci�, a term�szetes n�v�nyi anyagok, f�k�nt a mangoszt�n gy�m�lcskivonat haszn�lat�nak fontoss�g�t. R�viden azt a k�vetkeztet�st vonja le, hogy az emberek a mangoszt�ndzs�sz fogyaszt�s�val sokkal hat�konyabban k�zdhetik le vagy ker�lhetikel t�bbek k�z�tt az al�bbi betegs�geket: ADD, ADHD, allergi�k, v�rszeg�nys�g, autizmus, autoimmun betegs�gek, az em�szt�-, l�gz�-, sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek, diab�tesz, r�k stb. Szakirodalmi adatok alapj�n a mangoszt�n j�t�kony hat�sait antioxid�ns k�pess�geinek tulajdon�tja.
Az eredeti mangoszt�nkieg�sz�t�t fogyaszt� p�ciensek az al�bbiakr�l sz�molnak be:

1. cs�kkent az �h gyomori v�rcukorszint,
2. cs�kkent az �tkez�s ut�n k�t �r�val m�rt v�rcukorszint,
3. n�tt az energiaszint,
4. cs�kkent az �tv�gy,
5. cs�kkent a hypoglycemi�s gy�gyszerek sz�ks�gess�ge,
6. cs�kkent a neurop�ti�b�l ad�d� f�jdalom.